A Herkules szobornál -naponta többször akár- elhaladtam anélkül az elmúlt lassan 23 évben, hogy rendesen megnéztem volna őt... Pedig mennyi minden történt velem abban a parkban... Volt randim Herkules mellett, kergettem a gyerekeimet a szobor körül és próbáltam őket visszatartani attól, hogy leszedjék a virágokat (legalábbis ne mindet), vagy épp násznép tagjaként várakoztam mellette, hogy valaki életének fontos pillanatánál ott legyek majd a házasságkötő teremben. Aztán egyszer csak megnéztem és rácsodálkoztam.

-Ki vagy te és mit csinálsz itt? –kérdeztem tőle hirtelen.

-Helló! Herkules vagyok. Szobor. Épp megölöm a lernai hüdrát.

-Az jó. -válaszoltam neki majd hazamentem. Mivel Facebook-on nem volt fenn, kicsit utánanéztem és –kérdeztem Herkulesnek, a következőket találtam róla:

Herkules szobra átadásakor és 2023. januárjában

A szobor valószínűleg a XVIII. században készült, A XX. század elején Budapesten a Krisztina körút 55. alatti Karátsonyi-palota előkertjét díszítette. A 30-as években a Karátsonyi család évek óta tartó hanyatlása miatt, adósságai rendezésére fokozatosan megvált értékeitől, a palotát '38-ban elbontották. Ezekben az években vásárolta meg az iváncsai Elek-család Herkulest, ami alsó-besnyői birtokukra került.

A Karátsonyi-palota főhomlokzata előtt álló Herkules

A vagyonos Elek Ferencet háború után ellehetetlenítették, birtokát "szocializálták". A szobor valószínűleg ekkoriban roncsolódhatott. A besnyői TSZ területén hányódó csonk elszállítására Bircsák Lajos kért engedélyt a '80-as évek elején, amit meg is kapott, a szobor az akkor még a református templom mellett álló Helytörténeti Gyűjteményhez került. Eredetét, valódi állapotát Fürész Gyula igyekezett kideríteni, aki több fotót is fellelt. A Helytörténeti Gyűjtemény költözésével Herkules is az egykori Községházába került. 2000-ig várta jobb sorát, amikor a Millennium évét az Önkormányzat maradandó módon kívánta megünnepelni. Bircsák Lajosné felvette a kapcsolatot Melocco Miklós, iváncsai kötődésű szobrászművésszel majd elindult a Kamaszok díszkút tervezése. "Mellékesen" Herkules dolga is szóba került Meloccóval, aki a Reneszánsz kőfaragó Rt-t ajánlotta megoldásként. Az ott dolgozó Illyés András szobrászművész állította helyre Herkulest, akit 2000. augusztus 20-án avattak fel a Kamaszok díszkúttal együtt. A szobrot 2020-ban Richter Ferenc velencei kőfaragó felületkezelte.

Csonkból félistent csinálni

Illyés András megkeresésemre elmesélte, hogy a szobor felújítása nagy munka volt és viszonylag kevés idő állt rendelkezésre, 2000-ben, nyár elején kezdték meg a restaurációt Ürömön, ahová daruskocsival szállították el a szoborcsonkot a legnagyobb körültekintéssel, nehogy szállítás során tovább sérüljön. Első feladatuk a szobor alapanyagának meghatározása volt, kiderült, hogy horvát mészkővel van dolguk. A szobor akkori állapotát Illyés egy olvadt fagyihoz hasonlította, szinte teljesen formátlan volt. A végtagok, a fej, a hüdra sem voltak meg. Herkules bunkót tartó keze volt ép könyékig illetve az oroszlánprémen lévő, Herkules testén összefonódó mancsok. Érdekes gyanúját is megosztotta velem a szobrászművész: elmesélte, hogy a felújítás során a szobron vésőnyomokat talált, ami tudatos rongálásra utal. Sajnos gyakrabban találkoznak ezzel a restaurátorok, mint gondolnánk, tette hozzá.

Herkules csonkja valamikor a '80-as években

András nagyrészt szabad kezet kapott a szobor új vonásainak megalkotásában. Néhány sötét, távoli, nem fókuszált fotó állt rendelkezésére a szobor eredeti állapotáról, ez kevés segítséget nyújtott csak, így a szobor egyik feltételezhető mintájára, egy müncheni alkotásra hagyatkozott illetve a klasszikus ókori szobrokra. Mérges, ordító arcot formázott a harcoló félistennek. Az azonosítható anatómiai pontok voltak a segítségére a test felépítésében. Cementkötésű, vízáteresztő terzithet épített fel fémvázra „mint a kőművesek a vakolatot”, majd csiszolással finomított. Herkules egy impregnáló réteget is kapott, ami védi a fagyoktól, az esők savas-kénes hatásaitól.

De mi az a hüdra és mit ártott Herkulesnek? Mit látunk a szobron?

Herkules, görögül Héraklész, Zeusznak és Alkménének halandó gyermeke a görög mitológiában, aki földi élete küzdelmeivel érdemelte ki a halhatatlanságot. Tizenkét feladatot kellett elvégeznie, hogy részesülhessen az örök életben. A hüdra (egy kilencfejű víziszörny) megölése a próbái közül a második volt. Herkules unokaöccse, Iolaos segítségével indult a szörny ellen. A hüdrát tüzes nyilakkal kényszerítette, hogy előjöjjön rejtekéből, majd buzogányával igyekezett leütni a bestia nyolc halandó és egy, halhatatlan fejét. (Ezt a pillanatot ábrázolja a szobor). Sajnos ez nem sikerülhetett, mert minden leütött fej helyére két másik nőtt. Közben a hüdra mellett egy óriási rák is megtámadta a hőst, aki nem győzte egyedül. Iolaos felgyújtotta a közeli erdőt és tüzes üszökkel égette ki a leütött hüdrafejek tövét, hogy ne tudjanak újra nőni. Herkules végül az utolsó, halhatatlan fejet is lecsapta. Elásta és sziklát hengerített fölé.

A hüdrát és a buzogányt már értjük a szobron, de az oroszlánpalást még magyarázatra szorul. A Herkules hátát borító bunda a hős tipikus kiegészítője, egy Herkulessel tizennyolc éves korában megesett történetre utal, amikor a kithairóni oroszlánt ejtette el, amely az Amphitryón és a Thespios marháit tizedelte. Héraklész megölte, megnyúzta, ezentúl pedig bőrét bundaként, levágott fejét pedig sisak gyanánt viselte.

Herkules hátulról, 2023. januárjában. Hátán az oroszlánprém

Mit üzen nekünk a szobor?

Héraklész az apotheósis, a földi szenvedéseket vállaló hőst jutalmazó istenülés mintája, a halál felett győzedelmeskedő emberi kiválóság szimbóluma. A héraklési eszmény követelménye: úrrá lenni önmagunk felett. Héraklész példája tehát az istenek közé emelő emberi érdemet hangsúlyozza, aki kiállja a ráosztott próbákat (tizenkét munka). Milyen érdekes, hogy ez a szobor ezen a ponton dupla szimbólummá válik: önmagában is az, de saját történetével, megsemmisülésével majd „újjászületésével” még inkább.

Herkules népi hős, nem elvont eszmény, a természetet leigázó (szörnyeket ölő) és a társadalmi igazságtalanságok ellen is fellépő (gonosz királyokat is móresre tanító) alak. Ideális példakép, nagyonis szobornak való.

Az okos gondolatok forrása: Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia című munkája és Bircsák Éva néni. Köszönöm a képeket és a segítséget!