Április 24, György napja, Szent György napja néhány emberöltővel ezelőtt kultikus napnak számított, az egyik legfontosabbnak az évben. A szláv, magyar és egyes német nyelvterületeken Róheim szerint ez a nap jelezte a tavasz kezdetét és e napon hajtották ki első alkalommal az évben az állatokat. Ez leggyakrabban zöld ággal történt, a néphit szerint az állatok gyarapodását szolgálta. A zöld ágon kívül szinte megszámlálhatatlan rontáselhárító praktika élt a gyakorlatban, amelyekkel az állatokat igyekezték megóvni, tejhozamot gyarapító, egészségmegóvó varázslatokat végeztek, jósoltak, jövendőt mondtak. György nap gonoszjáró nap, a boszorkányok és a visszajáró halottak megjelenése is fűződhet hozzá. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttem néhány György-napi babonát, hátha valakinek kedve támad kihasználni a mai napot és varázsolni egyet:

A képek az OpenAI DALL-E 2 mesterséges intelligenciával készültek

Gyógyítás, egészségmerőrzés:

Szeplő ellen: Szent György napján hajnalban harmattal kell az arczot megmosni. (Döbréte.) /Gönczi/

Szeplőt nem szerez a nyár folyamán az, aki Szent György nap előtt békanyállal megmosakodik. /Moór/

Hideglelés ellen: A Szent György nap előtt fogott leveles békát vizes pohárba kell tenni, a beteggel abból háromszor itatni, s végül a békát fára, vagy gyepüre tenni, hogy hadd vigye el a hideglelést. A pohárban maradt vizet eltéve, máskor is lehet használni. E víz még akkor is használ, ha közönséges vízzel szaporítják. (Tárnok). /Gönczi/

Szent György előtt fogott kígyóból a leghathatósabb orvosság készül /Kimnach/

Szent György előtti gyíknak torkát a növendékujjal megsimítani igen jó a torokfájás ellen /Kimnach/

Szent György nap előtt ha egy gyíkot fogsz, s megkened annak állát, tartós egészségre tettél szert a másik Szent György napig /Bartha/

Akinek golyvája van, fogjon Szent György napja előtt vakondot, simogassa meg vele újhold alkalmával a golyváját és az állatkát eressze szabadon, baja elmúlik /Sztancsek/

Aki Szent György napja előtt fogott kígyó nyelvét hordja magánál, az évben beteg nem lesz /Sztancsek/

Köszvény elkerülhető, ha Szent György nap előtti békanyállal mosdik meg az ember /Moór/

Torokgyíkos gyereknek a torkát olyannak kell meghúzogatni a kezével, aki abban az évben megsimogatta a Szent György nap előtt fogott gyíkot /Moór/

Ha valaki ezen a napon gyíkot fog s azzal nyakát megkeni, nem lesz torokfájása /Bellosics/

Állatok megóvása, hasznuk gyarapítása:

Amély gazda Szent György napja előtt meztelen kézzel kígyót fog meg és azzal a kézzel szarvasmarháit megsimogatja, azok föl nem puffadnak /Sztancsek/

Ha akarod, hogy teheneid bőségesen tejeljenek, füstöld meg azokat nagypéntek és Szent György nap éjjelén tépett vetéssel /Sztancsek/

Hogy a tehén jól tejeljen, fogjon a gazdasszony Szent György napja előtt eleven vakondot, tépje ki a szívét és etesse meg tehenével. Ilyen tehénen a rontás sem fog /Sztancsek/

Amely gazda Szent György napja előtt zsurlót etet meg juhaival, az sok tejet várhat tőlük  /Sztancsek/

Ha valaki e nap előtt kígyó vagy gyíkfejet szögez a jászolba, a házi állatokat minden bajtól megóvja /Bellosics/

Mikor e napon kihajtják a tehenet, utána kell rúgni a papucsot, akkor jó tejet ad /Bellosics/

Hogy a tehén jól tejeljen, Szent György nap előtt szedett ibolyagyökeret adnak be a jószágnak (Tard) /Istvánffy/

Ha Szent György nap előtt vajfüvet, pimpót szednek és a tehénnek adják, akkor a tehénnek sok vaja lesz /Székely/

Gazdagságért:

Szent György előtti ürge bőréből készült pénzes zacskó soha ki nem fogy /Kimnach/

Aki György nap előtt bőregér szárnyát szerez s pénzt takargat bele. —sohase fogy el a pénze /Kimnach/

Ha Szent György napja előtt kígyót fogsz, vágd le a fejét pénzdarabbal, valahányszor kiadod azt, mindannyiszor visszatér zsebedbe /Sztancsek/

Aki Szent György nap előtt piros pillét fog, tegye a bugyellárisába és nagyon sok pénze lesz /Nagy/

„Elásott kincsek. Dorogma községnek éjszaknyugati részében, hol azelőtt a szárazmalmok állottak, temérdek kincs van elásva. Azt tartják, hogy a hetedik leány- vagy fiúgyermek, ki még szüzességét el nem veszítette, ha Szent György nap éjszakáján megfigyeli, mely helyen lobban fel a láng, s mire harmadszor fellobban, akkorra az ingét gyorsan leveti s ráhajítja arra a helyre, ahol fellobbant, minden nagyobb baj nélkül föveheti a pénzt.” /Nagy József: Bácsmegyei babonák/

„Egy békát agyonütnek és egy fazékba teszik a csontjait. Mikor elérkezik a Szent György napja előtti éjszaka, akkor a fazekat kiviszik egy keresztútra és ott hagyják másnap estig. Ha akkor odamennek és várnak éjfélig, jönnek az ördögök. Ha haza tudja vinni anélkül, hogy az ördögök bántanák, akkor pénzt talál a fazékban” (Darázs, Baranya) /Bellosics Bálint: Ünnepek babonái/

Szerencsevarázs:

Szent György előtt fogott pillangó nagy szerencsét hoz /Kimnach/

Előző kis kiegészítéssel: Aki Szent György napja előtt pillangót fog, varrja be ruhájába, szerencsét hoz /Sztancsek/

Aki Szent György nap előtt egy gyíknak a nyakát megnyomkodja az ujjával, annak keze után minden megered, amit ültet, az mindent haszonnal tesz /Koritsánszky/

Minden pőrét megnyeri az, a ki Szent György napján oly kigyót lát meg, mely békát tart szájában és ha a kigyót és a békát zöld vesszővel megüti /Sztancsek/

Aki Szent György nap előtt bőregeret fog és annak fejét levágja ezüstpénzzel, szerencsés lesz /Nagy/

E nap előtt lepkét, kígyót vagy gyíkot fogni szerencsét jelent /Bellosics/

Szent György előtti napokban gyíkfarkot elszakítani: áldás /Székely/

Jövendőmondás:

Szent György nap virág, ha bőven terem: bőségre; ha nem: drágaságra mutat  /Kimnach/

„Ha Szent György napján esik az eső, jó termés lesz. Ennek a legendája: „Egyszer egy magyar katonagyereket (bakát) elfogtak a muszkák és azt mondták neki, hogy nem lövetik agyon, ha megátkozza hazáját: szép Magyarországot. A legény hasznos átkot szórt hazájára. „Megátkozlak Magyarország, minden évben Szent-Györgynapi esővel!" S azóta ad is az Isten minden Szent György napon esőt, amely a gabonának csak hasznára van.” /Koritsánszky Ottó: Tolna megyei népbabonák/

Ha Szent György napján akkora a vetés, hogy a szarka elbujhatik benne — bő termés lesz /Kimnach/

Ahány nappal a békák Szent György nap előtt brekegnek, annyi napig hallgatnak utána /Kimnach/

Szent György napja után annyi deres harmat lészen, a mennyi volt Szent Mihály napja előtt a mult esztendőben /Kimnach/

Ha a hajadon tudni akarja, ki lesz a leendőbelije, tépjen Szent György napján kilencz fűszálat, tegye vánkosa alá, megálmodja ki lesz az /Sztancsek/

Aki Szent György napja előtt békát látott meg, egész éven át irtózni fog a munkától /Sztancsek/

Nem tanácsos Szent György hetében ruhát mosni, mert égi háborúk és árvizek lesznek /Sztancsek/

Ha Szent György napja előtt valaki döglött kígyót lát, az abban az évben beteges lesz; aki élővel találkozik, egészséges lesz /Némethy/

Ha Szent György nap éjszakáján az eladó lány háromszor megkerüli a házat és lába közt benéz a kemencébe, ott meglátja, milyen lesz a vőlegénye /Székely/

Aki Szent György nap előtt fecskét vagy gólyát lát, annyi évet él, ahányat a fecske vagy a gólya szárnya lebben /Kimnach/

Rontás:

„Aki valakinek hideglelést akar, vegyen új meszélyes poharat s tegyen abba szt. György-nap előtt fogott leveles békát. A poharat felül sározza be, tegye a „hökküben" (a kemenczeszáj előtt levő perem) vájt lyukba s végül sározza be. A meddig ezen tüzel, addig az illetőt a hideg időnkint kirázza. (Boczföld.)”  /Gönczi Ferencz: Az emberi betegségek gyógyítása a göcseji népnél/

Boszorkányokról, szépasszonyokról:

Szent György nap éjjelén az ember kihallgathatja a boszorkányok beszélgetését a jó és rossz füvekről /Kimnach/

Szent György éjszakáján összegyűlnek a boszorkányok s ha ilyenkor valakinek a fejéhez vágja az ördög a kantárját, az lóvá változik /Holló/

Háromszéken, aki pedig Szent György nap előtt kint fekszik a szabad ég alatt, annak elveszik minden erejét a szépasszonyok /Némethy/

„(A boszorkányok) Kijárnak Szent György nap éjszakáján a búzaföldre s ott kilencz tábla földről lepedővel gyűjtik össze a harmatot s kilencz marék búzát szedve folyton ezt mondogatják : „Komámasszony hagyok is, viszek is. Komámasszony hagyok is, viszek is*. A kilencz marék búzát aztán odahaza odaadják a tehénnek megenni, a harmatot pedig kicsavarják a lepedőből egy tiszta edénybe s hogy a tehén még jobban tejeljen, időnként, mikor a fejeshez fognak egyet-egyet csöppentenek belőle a markukba. Azt mondják, hogy mikor az ilyen bűbájos, vagy boszorkány Szent György nap éjjelén a búzaföldekről a falu felé közeledik, a már messziről bőg az a tehén, a kinek a hasznát viszi.” /Istvánffy Gyula: A borsodi matyó nép élete/

„(A szépasszonyok) Szent György nap éjjelén járnak, összebogozzák a lovak sörényét, a felakasztott gyeplőket. De ha az istállóban foghagymakoszorút akasztanak fel, vagy ha az istállót szentelt mákkal hintik körül, távol tarthatók.”  /Gunda Béla: Szépasszonyok kútja/

Varázslás:

Szent György napja előtt a lányok görög ingát (futónövény) szednek a mezőn és közben ezt mondogatják: „Ahogyan én szedlek, úgy jöjjenek utánam a legények” /Némethy/

„Aki Szent György napja előtt kis zöld békát fog, tegye azt új bögrébe, takarja le papírral és helyezze el hangyazsombékba. Onnan aztán szaladjon el rögtön, hogy meg ne hallja a béka brekegését. Midőn a hangyák enni kezdik, kilenczednapra el kell menni érte, és ott fogja találni a béka csontvázát, van közte egy gereblye és egy villa alakú. Ha a gereblyével ellensége hátát megvakarja, avval barátja lesz és ha barátját a villával megszúrja, ellensége lesz.” /Székely Leó: Gömörmegyei babonák/